|
Az Internetes hang és videószolgáltatás (Streaming media), napjainkra az Internet egyik legizgalmasabb területévé fejlődött. Gondoljunk csak arra, hogy ez a technológia a ma ismert televíziós sugárzási rendszert akár teljesen át is alakíthatja.
A digitális videóknak tömörítetlenül igen nagy a mérete, így az Interneten való továbbítás a nagy sávszélesség igény miatt igen nehézkes, szinte megoldhatatlan probléma lenne. Ezért minden esetben valamilyen módon tömöríteni kell az átvinni kívánt mozgóképet. A tömörít. algoritmusok körét nagyban behatárolják a folyamatos mozgóképátvitel speciális igényei.
Streaming (folyamatosan áramló) videózásról akkor beszélhetünk, ha a lejátszó program nem várja meg míg a teljes videó átért, hanem a letöltéssel párhuzamosan folyamatos a lejátszás is. A letöltött információ el.ször egy ideiglenes tárolóba (pufferbe) kerül így mindig néhány másodperc “tartalék információ” áll a lejátszó program rendelkezésére, amely megoldásnak köszönhet.en apróbb hálózati hibák kimaradások estében sem szakad meg a lejátszás, ha a kapcsolat rövid id.n bel.l helyre áll.
Sok esetben a teljes videó letöltése nem is megoldható, hiszen vagy rendkívül nagy a teljes méret, vagy folyamatosan “készül” a m.sor és nincs meghatározott id.tartama, pl. egy Interneten közvetített focimeccs esetében.
El.bbi okokból következ.en a hagyományos lejátszáshoz készült tömörít. algoritmusok (mpeg) nem használhatóak. A speciális streaming videózáshoz készült formátumok közül a legelterjedtebb a Microsoft által készített wmv és az asf illetve az Apple által fejlesztett Quicktime a 4-es verziótól, de említésre méltó az egyik els., de egyre inkább háttérbe szoruló formátum a Real Media is.
Digitális médiasugárzás kétféle módon történhet, az egyszer.bb un. „Progressive Download” metódus esetén nincs szükség streaming szerverre, a média file bármilyen web kiszolgálóról letölthet. és a lejátszó program letöltés közben egyszer.en elkezdi lejátszani a már addig letöltött részt. A második módszer ennél jóval bonyolultabb, itt szükség van egy stream szerverre, amely képkockánként (frame-enként) küldi a tartalmat, közben folyamatos szinkronizációt végez. Ez utóbbi metódus bár jóval nagyobb befektetést igényel, megbízhatóbb és biztonságosabb sugárzás végezhet. általa, a folyamatos közvetítés (tehát amikor nem egy adott hosszúságú videót, hanem egy közel valós idej. eseményt közvetítünk) is csak ebben az esetben végezhet..
Bármilyen tömörítést alkalmazunk, a bitfolyam mérete még mindig igen jelent.s marad, az alkalmazott formátumtól és a min.ségt.l függ.en 50Kbps-t.l akár 300 Kbps-ig is terjedhet, a fels. határt jelenleg csak az alkalmazott technológia határozza meg. De a szélessávú Internet hozzáférések terjedésével a jöv.ben akár ennél nagyobb bitráta alkalmazására is sor kerülhet, melynek segítségével akár DVD min.ség. kép és hang is továbbítható.
Bármilyen modellt is válasszunk a sugárzásra, a letömörített mozgókép elég nagy sávszélességet fog igénybe venni, mivel a sugárzás minden esetben kliens szerver modellen alapul, minden hallgató egy külön adatcsatornát igényel, tehát nem elég a szervernek egyszer kiküldeni az adatot, hallgatónként kell kiküldeni, akiknek száma pl. egy focimeccs közvetítés esetén akár több 10 000 is lehet. Könnyen belátható hogy ilyen sávszélességet még az internetkicserél. központban is szinte lehetetlen biztosítani. Tehát a hallgatók száma, még a legnagyobb sávszélesség. helyekr.l jöv. adások esetén is er.teljesen korlátozott. (Ezt egyébként jól megfigyelhetjük a hírtelevíziók internetes változatainál, amelyek azonnal elérhetetlenné válnak amint valami nagy horderej. esemény történik a világban.) A sávszélesség igény szerver oldali csökkentésére szolgál a Multicast és a Chaincast nev. technológia. Az el.bbi modell a problémát alacsony szinten kezeli, az adótól az adás nem közvetlenül a vev.knek megy, hanem egy úgynevezett multicast routernek, ami továbbküldi a vev.készülékeknek. A Chaincast esetében minden vev. egyben adó is, képes a forrást tovább sugározni, a vev.készülékek el.ször egy központi kiszolgálópontra csatlakoznak rá, aki megadja nekik a különböz. útvonal keresési stratégiák alapján kiszámolt legoptimálisabb forrás helyét. A tapasztalatok szerint Chaincast technológiát alkalmazva általában a kimen. sávszélesség 40%-a megtakarítható.
Elterjedtség
Jelenleg az internetes médiasugárzás még kamaszkorát éli. Bár már léteznek viszonylag kiforrott eszközök, ezek elterjedtsége és az infrastrukturális háttér (sávszélesség stb.) még gyerekcip.ben jár, ugyan kisebb nagyobb próbálkozások vannak már, de nem alakultak még ki hatékony üzleti modellek, melynek keretében gazdaságosan lehetne m.ködtetni egy internetes médiasugárzással foglalkozó vállalkozást. Hazánkban a helyzet, az alacsony Internet penetrációnak köszönhet.en, még ennél is szomorúbb, viszont nálunk fejlesztették a ChainCast technológia igen jelent.s részét, illetve a Duna TV és a haza rádiók adása folyamatosan fogható a Mindmaker által fejlesztett chaincast alapú Világrádió és VilágTV rendszeren.
Kapcsolódó fogalmak
Streaming Video
A “streaming video” (mozgó)képek sorozata amelyeket tömörített formában küldenek el/szét az Interneten és a néz.(k)nél azonnal megjelennek a képek mihelyst az adatok megérkeznek. A streaming media streaming video hanggal.
Kliens/szerver modell
A kliens/szerver (client/server) modell két számítógépes program közötti viszonyt definiál, ahol az egyik, a kliens program valamilyen szolgáltatást kér a másiktól, a szerver programtól, amely eleget tesz a kérésnek.
Kbps (kilobits per second)
A sávszélesség jellemzésére szolgáló mennyiség, megadja az egy másodperc alatt átvihet. Kbit-ek számát, ezt 8-al elosztva megkapjuk a megszokottabb Kbyte/second mennyiséget.
|
